A Felső-Tisza térsége Magyarország egyik legkülönlegesebb és legérintetlenebb tája, mely Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tisza felső szakaszának két oldalán terül el. Ez a vidék, a Szatmári- és Beregi-síkság peremén, megőrizte archaikus báját, népi építészetének kincseit és gazdag kulturális örökségét.
A táj geológiai adottságai, a Tisza és mellékfolyóinak formáló ereje miatt évszázadokig visszatérő árvizek jellemezték. Ez a természeti környezet alakította ki a településszerkezetet, a helyi gazdálkodást, és a ma is csodált, fatornyos református templomokban csúcsosodó népi építészeti kultúrát.
Ezek a falvak egykor a történelmi Magyarország szerves részei voltak, és máig büszkén őrzik történelmüket. A vidék olyan irodalmi és történelmi emlékhelyeknek ad otthont, mint Kölcsey Ferenc sírja Szatmárcsekén, vagy a legendás tákosi templom, melyet az „árvízi szentély” néven is emlegetnek.
Bár a régió a mai napig küzd bizonyos gazdasági kihívásokkal, éppen ez az elszigeteltség és a „periféria” tudta megóvni a természeti és kulturális értékeket az elüzletesedéstől. A Felső-Tisza falvai így a nyugalom, a történelmi felfedezések és az autentikus vidéki élet iránt érdeklődők számára kínálnak felejthetetlen élményt. Ez a bevezetés a 29 falu rövid bemutatása előtt a táj szellemiségébe vezeti be az olvasót.
A települések bemutatása
Az alábbi táblázat a térség 29 kiemelkedő települését mutatja be, rövid leírással kiegészítve, megemlítve a hozzájuk köthető legfontosabb látnivalókat vagy jellemzőket:
| Település | Kiemelt Tájegység | Rövid Jellemzés / Fő Látnivaló |
|---|---|---|
| Csaroda | Bereg | Árpád-kori, freskós templom (a „Csarodai Madonna”) |
| Dombrád | Rétköz | Helytörténeti gyűjtemény, Tisza-parti strand |
| Gyulaháza | Nyírség-perem | Tipikus nyírségi település, népi építészeti emlékek |
| Jánd | Szatmár | Tisza-parti táj, védett természeti környezet |
| Kékcse | Rétköz | A Rétköz jellegzetes faluja, közel a Tisza-töltéshez |
| Komlódtótfalu | Szatmár | Festői kis falu, szatmári népi építészet |
| Kölcse | Szatmár | Református templom, a vidék nagyobb községei közé tartozik |
| Mándok | Rétköz | Forgalmasabb község, Eötvös-kúria (jelenleg iskola) |
| Mezőladány | Rétköz | Görögkatolikus templom, a vidék mezőgazdasági centruma |
| Nagyar | Szatmár | Petőfi-fa (szájhagyomány szerint itt írta a verset), Luby-kastély |
| Olcsvaapáti | Rétköz | Kis falu a Rétközben, csendes, nyugodt környezet |
| Panyola | Szatmár | Híres pálinkafőzéséről (Panyolai elnevezés), Tisza-menti fekvés |
| Penyige | Szatmár | A szatmári szilva és a lekvárkészítés központja |
| Sonkád | Bereg | Középkori eredetű, festett mennyezetű református templom |
| Szabolcs | Rétköz-Tisza | Szabolcsi földvár (névadó), az ősi Szabolcs vármegye központja |
| Szabolcsveresmart | Rétköz | Tisza-közeli település, mezőgazdasági jellegű falu |
| Szatmárcseke | Szatmár | Kölcsey Ferenc sírja, a jellegzetes csónakos fejfák temetője |
| Tákos | Bereg | A „mezítlábas Notre Dame” – 18. századi fatornyos templom |
| Tarpa | Bereg | Híres szárazmalom, református templom, Rákóczi-kúria |
| Tiszabecs | Bereg | Határátkelőhely, a Tisza felső-magyarországi belépési pontja |
| Tiszacsécse | Bereg | Móricz Zsigmond szülőfaluja, emlékház |
| Tiszakanyár | Rétköz | A Tisza kanyarulata mentén fekszik, természeti értékek |
| Tiszakóród | Bereg | Tipikus beregi falu, közel az ukrán határhoz |
| Tiszamogyorós | Bereg | Tisza-menti kis falu, tájvédelmi körzet a közelben |
| Tiszaszentmárton | Rétköz | Középkori templom, a Rétköz Tiszával érintkező része |
| Tiszatelek | Nyírség-perem | Erdőkkel körülvett, nyugodt település a nyírségi részen |
| Tivadar | Bereg | Tisza-parti szabadstrand, népszerű nyári üdülőhely |
| Tuzsér | Rétköz | Tuzséri-kastély (Copf stílusú), a térség kiemelt építészeti emléke |
| Túristvándi | Szatmár | Még működő, felújított vízimalom a Túr folyón |
Ahogy a táblázat is mutatja, a Felső-Tisza menti vidék alapvetően három nagyobb kistájra osztható: a Szatmári-síkság, a Beregi-síkság és a Rétköz. Ez a felosztás adja a további jellemzés alapját.
A kistájak szerint csoportosítva
A beregi-síkság öröksége
A Beregi-síkság a legészakibb és talán a leginkább zárt egység a három közül, melyet a Tisza szel ketté. Ez a táj őrizte meg leginkább az építészeti kincseket, melyek a kora középkortól egészen a 18. századi, ún. „árvízi templomokig” terjednek.
Az itt található falvak, mint Csaroda, Sonkád, Tákos és Tarpa, adják a magyar templomépítészet páratlan gyűjteményét. A csarodai Árpád-kori templom freskói, a sonkádi festett famennyezet, valamint a tákosi „mezítlábas” református templom mind olyan műemlékek, amelyek a helyi mesterek egyedi tehetségéről tanúskodnak, akik az árvizek miatt sárral, agyaggal és fával dolgoztak kő helyett.
A beregi falvakra a történelmi folyóközelség miatt a tiszai halászat és a gyümölcstermesztés volt jellemző. Tiszabecs a Tisza bejövetele, Tiszacsécse Móricz Zsigmond szülőfaluja révén hívja fel magára a figyelmet. Tivadar pedig a Tisza-menti turizmus egyik kedvelt nyári célpontja lett, tiszta vizű szabadstrandjával. Ezekben a településekben a táj harmóniája és a történelmi méltóság érhető tetten a leginkább.
A beregi falvak máig őrzik a hagyományos paraszti életformát, a vidék elzártsága ellenére is büszkék kulturális gazdagságukra. A Beregben az is jellemző, hogy a falvak sokkal inkább a természeti környezetre támaszkodtak, a földművelés és az állattartás volt a fő megélhetési forrás. A fatornyos templomok, mint a Bereg építészeti védjegyei, a hűséget és a kitartást szimbolizálják az árvizekkel szemben. A táj nyugalma és a falvak szépsége teszik a Beregi-síkságot a Felső-Tisza gyöngyszemévé.
A szatmári-síkság és a gyümölcsök világa
A Szatmári-síkság falvai a Túr és a Tisza mentén sorakoznak, és a vidék gazdasági specializációja itt a legmarkánsabb: a gyümölcstermesztés. Bár a térség több gyümölccsel is büszkélkedhet, a szilva és az abból készült lekvár, illetve a pálinka tette országosan ismertté a területet.
Panyola és Penyige neve összeforrt a kiváló szatmári szilvalekvárral és a hungarikumnak számító pálinkával. A szatmári településeken, mint Túristvándi, a vízimalom működésének hagyománya is fennmaradt, jelezve a helyi gazdálkodás sokszínűségét.
Szatmárcseke történelmi jelentősége messze túlmutat a régión, hiszen itt található Kölcsey Ferenc sírja, és az egyedülálló, csónakos fejfákból álló temetője. Ez a temető a magyar népi kultúra és az archaikus sírjelkészítés egyik legmeghatóbb példája. A szatmári falvak mezőgazdasági jellege erősebb, mint a beregié, és a termékenyebb talaj miatt a szántóföldi gazdálkodás is jelentős volt a gyümölcsösök mellett.
A Túr folyó közelsége és a síkság nyújtotta viszonylagos védelem kedvezett a falvak fejlődésének. A szatmáriak híresek vendégszeretetükről és arról, hogy büszkék a hagyományaikra és a kiváló minőségű termékeikre. A vidék települései között Nagyar is kiemelkedik, ahol a Petőfihez köthető fa emlékét őrzik, valamint a Luby-kastély is jelentős látnivaló.
A rétköz és a folyami táj
A Rétköz kistája a Tisza egykori árterületén, a Nyírség és a Tisza között fekszik, és a Felső-Tisza vidékének legfiatalabb tája. Ez a terület egykor mocsaras, vizenyős vidék volt, amelyet a 19. századi nagy folyószabályozások tettek termővé. Ennek köszönhetően a Rétköz települései, mint Tuzsér, Dombrád vagy Szabolcs, kicsit más karaktert mutatnak.
A Rétköz falvai gazdag épített örökséggel is rendelkeznek. Tuzsér copf stílusú kastélya a térség kiemelkedő főúri emléke. Szabolcs falu pedig az ősi Szabolcs vármegye névadója, és a falu mellett található, ma is látható földvár (Szabolcsi földvár) történelmi jelentőséggel bír.
A Rétköz falvai a Tisza partján fekszenek, így a vízzel való kapcsolatuk ma is erős. Tiszakanyár, Tiszaszentmárton és a többi település a Tisza töltésén húzódik. Ez a térség ad otthont a legtöbb görögkatolikus vallású településnek is, ami tovább árnyalja a Felső-Tisza vallási térképét. A Rétköz kistája az iparosodás és a mezőgazdasági termelés szempontjából is kiemelt szerepet kapott a folyószabályozások után. A Rétköz mai napig a vízhez kötődik, a települések sokszor küzdenek az árvizekkel, de a természeti környezet gazdagsága kárpótolja a helyi lakosságot.
A tiszai táj szépsége, a védett növény- és állatvilág a Rétköz vonzerejét adja, mely a három kistáj közül talán a leginkább a Tisza erejét tükrözi. A régió falvai a folyó mentén sorakoznak, és a helyi élet a mai napig a víz ritmusához igazodik. A régió szívében található falvak, mint Kékcse és Mándok, a térség regionális központjaihoz képest kissé háttérbe szorulva, de annál autentikusabban őrzik a rétközi életérzést.
A Felső-Tisza térsége tehát nem egy homogén táj. Három különböző kistáj – Bereg, Szatmár, Rétköz – gyűjti össze a térség 29 gyönyörű faluját, melyek mind más-más arccal, de egyformán gazdag örökséggel várják azokat, akik a magyar vidék igazi kincseire kíváncsiak.
Tájak, kistérségek, falvak Magyarországa:
- Duna parti falvak
- A Balaton-felvidék rejtett kincsei: kistájak és turisztikai csodáik
- Pécs-Villány térség hangulatos aprófalvai
- Tokaj és Nyíregyháza térség aprófalvai
