A legtöbb ember álma egy végtelen nyaralás, amikor semmi más dolga nincs, csak élvezni az életet, a napsütést és a gondtalanságot. Azonban a tudomány és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy a boldogság valójában nem a folyamatos pihenésben rejlik. Épp ellenkezőleg: a munka, a célok és a kontraszt hiánya hosszú távon kiüresítheti az ember életét, és elveheti az örömteli pillanatok élét. Egy igazán hosszú vakáció épp ezért nem tehet boldoggá, és talán még jobban vágyunk utána, ha tudjuk, hogy véges az ideje.
Az örök nyaralás csapdája: miért nem működik?
Steve Hutensky, a Reutersen is megjelent írásában találóan élcelődik azokon, akik a nyaralás végét siratják, vagy épp a tartós szabadság, a „beach bar üzemeltetése Mauin” illúziójába menekülnének. Pedig ő nemcsak azt tanácsolja, hogy legyünk boldogok azzal, amink van, hanem arra is buzdít, hogy fogadjuk el a keserűt az édessel együtt. Érvelését a tudomány is alátámasztja.
Ez az elképzelés érdekes ellentétben áll az utóbbi években elterjedt „életstílus-tervező” guruk és bloggerek üzenetével, akik arra biztatnak, hogy keressük a boldogságot, a szenvedélyt és élvezzünk minden percet. A gazdasági válság idején elterjedt „szórakozva munkanélküli” (funemployment) mozgalom is ezt a fantáziát táplálta, elcsábítva embereket a stresszes karrier elől, hogy Ázsia tengerpartjain telepedjenek le és élvezzék a gondtalan életet. Azonban még a „funemployment” kifejezés megalkotói közül is sokan visszatértek a jövedelemszerzők sorába néhány hónap pihenő után.
A munka értelme és a boldogság furcsa mechanizmusa
A Psychological Science 2010. júniusi számában megjelent kutatás szerint nem csak a pénzről van szó: szükségünk van a munkára, a dolgok létrehozására, hogy célt adjunk magunknak. De van egy másik tényező is, amely az öröm különös mechanizmusaihoz kapcsolódik. A kutatások azt mutatják, hogy ha egy kellemes élményt valami kevésbé kellemes szakít meg, az valójában fokozza az élvezetünket.
Dan Ariely, a Duke Egyetem pszichológia professzora a The Upside of Irrationality: The Unexpected Benefits of Defying Logic at Work and at Home című könyvében azt találta, hogy a tévénézők örömszintje emelkedett egy reklámszünet után (igen, még akkor is, ha ugyanazt az idegesítő autóreklámot látták újra és újra). Ez azt jelenti, hogy még ha úgy is döntene, hogy a Fidzsi-szigetek tengerpartjain kávázgatás lesz a főfoglalkozása, valószínűleg kevésbé élvezné, mintha csak évente néhányszor tehetné meg.
A nyaralás hossza és a valódi öröm
További kutatások azt is kimutatták, hogy a szabadságunk hossza is befolyásolja az örömöt, de valószínűleg nem úgy, ahogy gondolnánk. Az Applied Research in Quality of Life című folyóirat 2010-es tanulmánya szerint azok, akik nyaraltak, boldogabbak voltak az utazás előtt, mint azok, akik nem mentek szabadságra – de nem az utazás után. Ez azért van, mert az öröm meglehetősen gyorsan elmúlik. A tanulmány szerzői azt javasolták, hogy inkább több, rövidebb utazást tegyünk évente, mint egyetlen hosszú vakációt.
Kell-e a munka a pihenéshez?
Úgy tűnik tehát, hogy a munka és a pihenés közötti kontraszt az, ami igazán élvezetessé teszi a kikapcsolódást. A folyamatos hedonizmus elveszíti az élét, ha nincs mihez viszonyítani. A célok, a teremtés öröme és a kihívások adják meg az élet értelmét, a pihenés pedig ezek nélkül csupán üressé válhat.
Ön mit gondol? Szükségünk van a munkára ahhoz, hogy igazán élvezzük a nyaralást, vagy képesek lennénk egy állandóan gondtalan életet élni?
Források:
Why a Really Long Vacation Might Not Make You Happy
- Steve Hutensky: Reuters / The Wrap rovat (megjelent 2012-ben)
- Psychological Science, 2010. június (a munka céljáról)
- Dan Ariely: *The Upside of Irrationality: The Unexpected Benefits of Defying Logic at Work and at Home*
- Applied Research in Quality of Life, 2010. (a nyaralás hosszáról és az örömről)
Pillantson főoldalunkra, ismerje meg céljainkat, támogató információinkat: Nyaralás
