Tokaj és Nyíregyháza térség aprófalvai

Szerző:

A térségben 12 olyan kisközséget találunk, amelynek lakosságszáma a 150 főt sem éri el.

Település neveVármegyeLakosságszám
(2024. jan. 1.)
BózsvaBorsod-Abaúj-Zemplén148 fő
FilkeházaBorsod-Abaúj-Zemplén74 fő
FüzérkajataBorsod-Abaúj-Zemplén114 fő
HáromhutaBorsod-Abaúj-Zemplén108 fő
KékedBorsod-Abaúj-Zemplén134 fő
NagyhutaBorsod-Abaúj-Zemplén54 fő
PányokBorsod-Abaúj-Zemplén42 fő
PusztafaluBorsod-Abaúj-Zemplén28 fő
RegécBorsod-Abaúj-Zemplén73 fő
SimaBorsod-Abaúj-Zemplén27 fő
VágáshutaBorsod-Abaúj-Zemplén85 fő
KomlódtótfaluSzabolcs-Szatmár-Bereg129 fő

Bózsva, Filkeháza, Fűzérkajata, Pányok, Regéc, Sima

Aprófalvak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység keleti részén.
A Bózsva-patak völgyében vagy körülötte léteznek, és csendes, elszigetelt környezetük ideális a nyugalomra vágyóknak.
E táj történelme a középkorra nyúlik vissza, és egykor a Rákóczi-család birtokaihoz tartozott.

A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik, a környező erdők és hegyek pedig túrázási lehetőségeket kínálnak.
A falvak egyszerű bája és a természet közelsége vonzóvá teszi a látogatók számára, akik a Zemplén szépségeit keresik.
A településeken néhány régi ház és egy kápolna őrzi a múlt emlékét, hagyományos vidéki hangulatot árasztva.

A környező hegyekben található ösvények gyönyörű kilátást nyújtanak, különösen a Nagy-Milic csúcsáról.
A falvak elhelyezkedése miatt ideális kiindulópontot jelentenek a Zempléni Tájvédelmi Körzet felfedezéséhez.
Ez a vidék a csend, a természet és a vidéki élet szerelmeseinek tökéletes úti célja.

Érdekességek a térségben

  • Bózsva neve a szláv ’boz’ szóból ered, ami bodzát jelent, utalva a környék egykori növényzetére.
  • Filkeháza neve a ’filke’ szóból ered, ami a régi magyar nyelvben fülkét vagy kisebb házat jelentett.
  • Fűzérkajata neve a ’kajata’ szóból ered, ami a régi magyarban kisebb házat vagy kunyhót jelentett.
  • A Pusztafalu közelében található Pusztai-vár romjai a középkori múlt emlékei.
  • A Regéci várban rejtegették a Rákóczi-szabadságharc idején a családi kincseket.

Háromhuta, Vágáshuta

Háromhuta és Vágáshuta festői falu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység szívében, Sátoraljaújhely közelében.
Háromhuta három részből áll – Óhuta, Középhuta és Újhuta –, amelyek a 18. században üveghuták köré szerveződtek.
A falu a hegyek ölelésében fekszik, és gazdag történelmi múlttal rendelkezik, különösen az üveggyártás terén.

Érdekesség

A falu nevét az egykori három üveghutáról kapta, amelyek a 18. században működtek itt.

Szállás, hotel, apartman

Újhuta Kastélyszálló, Háromhuta, Újhuta 25.

Kéked

Kéked csendes falu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység északi részén, a szlovák határ közelében.
A település a Kékedi-várromról és a környező természeti szépségekről ismert.
Történelme a 13. századig nyúlik vissza, és egykor a Rákóczi-család birtokaihoz tartozott.
A Kékedi-várrom a 14. században épült váré, és máig láthatóak a maradványai.

Nagyhuta

Nagyhuta egy eldugott, bájos falu a Zempléni-hegységben, amely a természet szerelmeseinek igazi menedéke. A település a Tokaj és Nyíregyháza turisztikai térség részeként a hegyvidéki túrázás és az aktív kikapcsolódás központja. Körülötte sűrű erdők, patakok és festői kilátópontok találhatók, amelyek a csendre és nyugalomra vágyókat csábítják.

A falu lakossága csekély, ám a közösség híres vendégszeretetéről és a hagyományos vidéki életmód megőrzéséről. A környékbeli túraútvonalak, mint például a Kőkapuhoz vagy a Füzéri várhoz vezető ösvények, népszerűek a látogatók körében.

Nagyhuta a népi építészet emlékeit is őrzi, a fából készült házak és a kis kápolna különleges hangulatot adnak a településnek. Ideális választás azoknak, akik a Zemplén vadregényes tájait szeretnék felfedezni, távol a városok forgatagától, miközben a helyi ízeket és kultúrát is megismerhetik.

Érdekesség

A falu közelében található Kőkapu egy mesterséges tó, amelyet a 19. században hoztak létre.

Szállás, hotel, apartman

Hutai Vendégház, Fő utca 15.

Komlódtótfalu

Komlódtótfalu apró falu Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Felső-Tisza-vidékén, Vásárosnamény közelében.
A település a Tisza folyó közelében fekszik, és csendes, elszigetelt környezete ideális a pihenésre.
Történelme a 14. századig nyúlik vissza, és a környék kisebb birtokosaihoz tartozott.

A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik, a Tisza menti földek termékenyek.
Komlódtótfalu környéke ideális horgászatra és a természet felfedezésére a folyóparton.
A faluban néhány régi ház és egy kápolna őrzi a múltat, vidéki hangulatot árasztva.

A település csendje és a természet szépsége tökéletes kikapcsolódást kínál a látogatóknak.
A helyiek vendégszeretete és a falu nyugalma vonzóvá teszi a pihenésre vágyók számára.
Komlódtótfalu a természet és a vidéki élet szerelmeseinek ajánlott úti cél.

Érdekesség

A falu neve a ’komló’ növényre és a ’tót’ (szláv) népcsoportra utal.

GYIK:

Tokaj és Nyíregyháza térségének aprófalvai egyedülálló kulturális és természeti értékeket képviselnek. Ezek a települések gazdag történelmi múlttal rendelkeznek, és megőrizték hagyományos építészeti stílusukat. A falvakban élők közösségi szelleme és vendégszeretete különösen vonzóvá teszi őket a látogatók számára. A térségben található borvidék, a természetközeli életmód és a helyi kézműves hagyományok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek a falvak igazi gyöngyszemek legyenek a régióban.
A térség aprófalvai számos turisztikai lehetőséget kínálnak, különösen azok számára, akik autentikus élményekre vágynak. A látogatók megismerkedhetnek a helyi borászatokkal, részt vehetnek kézműves foglalkozásokon, vagy felfedezhetik a környező természetvédelmi területeket. Emellett a falusi vendéglátás is népszerű, ahol a turisták házias ételeket kóstolhatnak és betekintést nyerhetnek a vidéki élet mindennapjaiba. A nyugalom és a természet közelsége különösen vonzó a városi életből kiszakadni vágyók számára.
A turizmus jelentős szerepet játszik Tokaj és Nyíregyháza aprófalvainak gazdasági és társadalmi fejlődésében. A látogatók által generált bevétel hozzájárul az infrastruktúra fejlesztéséhez, a helyi vállalkozások megerősödéséhez és a munkahelyteremtéshez. Emellett a turizmus ösztönzi a kulturális örökség megőrzését, mivel a helyiek büszkén mutatják be hagyományaikat. A vendégforgalom növekedése hosszú távon fenntartható fejlődést eredményezhet, ha megfelelően irányítják és támogatják a helyi kezdeményezéseket.
Az aprófalvak számos kihívással küzdenek, amelyek közül kiemelkedik az elnéptelenedés és az infrastruktúra hiánya. A fiatalok elvándorlása miatt sok településen csökken a lakosság, ami nehezíti a közszolgáltatások fenntartását. Emellett a gazdasági lehetőségek korlátozottak, és a turizmus fejlesztéséhez szükséges beruházások gyakran elmaradnak. A helyi közösségeknek és önkormányzatoknak összehangolt stratégiákra van szükségük ahhoz, hogy megőrizzék a falvak élhetőségét és vonzerejét.
A helyi közösségek kulcsszerepet játszanak a turizmus sikerében, hiszen ők biztosítják az autentikus élményeket és a vendégszeretetet. A lakosok részvétele a turisztikai programokban, kézműves tevékenységekben és vendéglátásban hozzájárul a térség egyediségéhez. Emellett a közösségek aktív szerepvállalása segíti a fenntartható fejlődést, mivel ők is érdekeltek a természeti és kulturális értékek megőrzésében. A helyiek bevonása növeli a turizmus társadalmi elfogadottságát és hosszú távú hatékonyságát.

Kapcsolatok:

Kapcsolódó tartalmak:

Szólj hozzá!